Az Etikai Kódex közelebbről

Bevezetés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja minden egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét, hiszen az egyetemen nem csak a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell eleget tegyenek, hanem az ország egyik meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai.

Alapvető szabályok

Kikre vonatkozik?

Az Etikai Kódex minden egyetemi polgárra vonatkozik:

közalkalmazotti jogviszonyban álló személy
megbízási szerződéssel, illetve közérdekű önkéntes szerződés alapján foglalkoztatott személy
professor emeritus címmel rendelkező személy
hallgatói, illetve doktorjelölti jogviszonyban álló személy

A Kódex hatálya kiterjed:

Az egyetemi polgárok egyetemi tevékenységére, továbbá az Egyetemen kívüli magatartásokra, melyek kihatnak az Egyetem társadalmi megítélésére.

Azokra cselekményekre, amelyekhez jogszabály vagy egyetemi szabályzat hátrányos jogkövetkezményt fűz, azonban az Etikai Kódexben is meghatározott etikai vétséget valósítanak meg.

Az Egyetem elkötelezett:

véleménynyilvánítás,
a tanulás,
az oktatás,
a kutatás szabadsága,
az emberi méltóság tisztelete,
az egyenlő bánásmód betartása,
a hátrányos megkülönböztetés tilalma iránt.

Etikai követelmények

1.Közélet

Az Egyetem elvárja minden polgárától:

tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jóhírének csorbításától,
az Egyetem Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívül folytatott tevékenységek során is,
a hiteles, tárgyszerű és szakszerű tájékoztatást a publikációkban és egyéb megnyilatkozásokban az egyetemről, az egyetemen folyó oktatásról és kutatásról,
a tisztességtelen, illetve jogtalan előnyökhöz jutás visszautasítását.

2.Vizsgáztatás

Az Egyetem elvárja minden polgárától:

a vizsgák tisztaságának betartását,
a tisztességes vizsgáztatás követelményének teljesítését,
a vizsgáztató tartózkodását a pozíciójával való visszaéléstől.

3.Kutatási tevékenységek, tudomány

Az Egyetem elvárja minden polgárától:

a szerzői jog tiszteletben tartását,
közös tudományos munka esetén az egyéni teljesítmények megjelenítését,
az egyetemen, az egyetem eszközeivel, illetve forrásaival elért kutatási eredmények megjelentetésekor az egyetem nevének feltüntetését,
közlemények, pályázatok bírálata esetén a bíráló betartsa az összeférhetetlenségi és titoktartási követelményeket,
a tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, nyitottság, elfogulatlanság, felelősség elve szerinti magatartás tanúsítását a tudományos tevékenység, kutatás során,
az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését.

4.Szervezet

Az Egyetem elvárja minden polgárától:

a döntésekben az összeférhetetlenség szabályainak érvényre juttatását,
beosztott munkatársakkal szemben világos követelmények és elvárások megfogalmazását,
a beosztott munkatársak munkájának következetes, pártatlan és igazságos értékelését,
a beosztott munkatársak szakmai tevékenységének, tudományos előmenetelének, képzésének, továbbképzésének a szervezeti egység lehetőségeinek megfelelő támogatását
az Egyetem érdekeinek érvényesítésében való elkötelezettséget.

Az Egyetem elítéli és tiltja:

ha bármelyik polgára visszaél vélt vagy valós hatalmi helyzetével,
mások ötleteinek, szövegeinek forrásmegjelölés nélküli átvételét,
egyetemi infrastruktúrának magánérdekből, haszonszerzés céljából ingyenesen történő igénybevételét vagy pártpolitikai célra, világnézeti agitációra történő igénybevételét,
vezetői beosztás, vezetői testületben való tagság bármilyen személyes vagy szervezeti előnyszerzésre való kihasználását.

Vétség esetén alkalmazható szankciók:

a vétséget elkövető személyének és az etikai vétség tényének az egyetem honlapján való nyilvánosságra hozatala,
ha a kifogásolt viselkedés súlyossága olyan mértékű, az Egyetem kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, vagy valamennyi testületi tagságtól való megfosztást, kizárást,
hallgató esetében ezen felül fegyelmi eljárást.

Eljáró testület:

Első fok:

kari vagy a központi etikai bizottság jár el
a kari etikai bizottság öttagú: elnök, két oktató-kutató tag, egy hallgató tag és egy nem oktató- kutató tag
Ezen kívül: két oktató- kutató póttag, egy hallgató póttag, egy nem oktató-kutató póttag
A központi etikai bizottság is öttagú: elnök, két közalkalmazott tag, hallgató tag, és egy nem oktató- kutató póttag
Ezen kívül: két közalkalmazott póttag, hallgató póttag, egy nem oktató-kutató póttag
A kari etikai bizottság jár el a dékán kivételével a karhoz tartozó jogviszonyban álló egyetemi polgár esetében
A több karon is tanulmányokat folytató hallgató esetében pedig akkor, ha az ügy kizárólag a szakos tanulmányokkal összefüggésben merült fel

Másodfok:

Egyetemi Etikai Testület jár el
az Egyetemi Etikai Testület is öttagú: elnök, két oktató-kutató tag, egy hallgató tag és egy nem oktató- kutató tag
Ezen kívül: két oktató- kutató póttag, egy hallgató póttag, egy nem oktató-kutató póttag

Etikai eljárás menete

Fontos:

Csak egyetemi polgár indíthat etikai eljárást.

Ezt a viselkedésről történő tudomásszerzést követő hatvanadik, legfeljebb száznyolcvan napig.

Az eljárás írásban, vagy elektronikus levél formájában kezdeményezhető.

A bejelentésnek az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

Cselekmény pontos leírása
Annak időpontja, vagy időtartama
Az ELTE intézményéhez tartozását igazoló dokumentum
A tudomásszerzés időpontja
A vétséget alátámasztó információk
Esetlegesen egyéb bizonyítékok

Ezután az elsőfokú etikai bizottság elnöke a kérelem beérkezését követő 30 napon belül összehívja az etikai bizottság ülését.

Később, a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra hiánypótlást rendelhet el, vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot küldhet, amennyiben:

a kérelem nem felel meg a követelményeknek,
a kérelem nem határidőn belül került benyújtásra,
az etikai bizottság megítélése szerint nem történt etikai vétség.

Bizottsági ülés:

A bizottság az ülésen meghallgatja:

az eljárás alá vont személyt,
amennyiben szükségesnek ítéli, az eljárás kezdeményezőjét vagy az eljárás alá vont más személyt.

Fontos:

A bizottság ülése nem nyilvános, csak az eljáró bizottsági tagok, a jegyzőkönyvvezető és a bizottság által meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvet a bizottság tagjai által erre kijelölt tag vagy jegyzőkönyvvezető vezeti.

Utolsó lépések:

Ha a bizottság megítélése szerint rendelkezésére állnak a döntéshez szükséges információk, a bizottság az ülését berekeszti, majd ettől számítva harminc napon belül határozatot hoz.

Később az etikai bizottság az ügyben meghozott határozatát írásban közli a kifogásolt viselkedés megvalósítójával és a beadvány benyújtójával.

Etikai vétség megállapítása esetén, ha törvény nem zárja ki, a kar, illetve az egyetem honlapján – hatvan napra nyilvánosságra hozza döntését, és annak indokolását.

Ha az etikai eljárás alá vont személyek vagy a kérelmező az etikai bizottság elutasításával vagy érdemi határozatával nem ért egyet, akkor annak felülvizsgálatát a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül az első fokon eljáró etikai bizottság elnökétől fellebbezésben kérheti. Ez esetben az Egyetemi Etikai Testület másodfokú eljárás alá vonja.

Fontos:

Az etikai ügyekben eljáró tagok az eljárással kapcsolatos információkat kötelesek bizalmasan kezelni!

Összeférhetetlenség

Az etikai eljárások során biztosítani kell, hogy a vizsgálati folyamatban résztvevők személyükben ne legyenek érintettek vagy érdekeltek, és elfogultsággal ne legyenek vádolhatók.

Ha mégis a bizottság valamelyik tagjával szemben összeférhetetlenség áll fenn, az adott ügyben nem járhat el.

Ebben az esetben helyette a póttag jár el.

Ha az összeférhetetlenség a póttaggal szemben is fennáll, vagy az egész bizottsággal szemben áll fenn, kari etikai bizottság esetében a központi etikai bizottság, ez utóbbi esetében a rektor által kijelölt kari etikai bizottság jár el.

Ha az összeférhetetlenség az Egyetemi Etikai Testület póttagjával vagy az egész testülettel szemben fennáll, a rektor haladéktalanul köteles a szenátusnál új tagok választását kezdeményezni.

Az Etikai Kódex közelebbről

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Kategóriák

Meta