Teljesítmény alapú ösztöndíjnak hívunk minden olyan rendszeres, vagy egyszeri juttatást, amelyre tanulmányi, vagy tudományos teljesítmény alapján válsz jogosulttá, tehát nem játszik közre a szociális helyzeted – nagy mennyiségű kredit teljesítése, publikációk, előadások tartása, stb. E kategóriába tartoznak a kiemelkedő közéleti tevékenység révén elnyert juttatások is.

Mindenki hallott a tanulmányi ösztöndíjról – ez a teljesítmény alapú ösztöndíjak tipikus példája. Az 51/2007-es kormányrendelet a felsőoktatás juttatásairól és a hallgatók által fizetendő térítési díjakról ugyanakkor három típust sorol fel teljesítmény alapú ösztöndíjként:

• tanulmányi ösztöndíj;
• köztársasági ösztöndíj;
• intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj.

Utóbbi, harmadik kategóriában az ELTE BTK-n több tudományos teljesítmény alapján odaítélhető ösztöndíj létezik, pl. a Tudományos Ösztöndíj Pályázat, valamint a Tudományszervezési és Kutatási Pályázat, ezekről részletesebben az Első Század Online oldalán olvashatsz részletesen.

E fejezetben olyan ösztöndíj-fajtákról, juttatásokról olvashatsz részletesebben (pályázati feltételek, beadandó dokumentumok, mit-hol-mikor, számítás módja, stb.), amelyek jellege miatt nem az Első Század Online oldalán kaptak helyet.
Az itt megjelenő ösztöndíjakkal kapcsolatban keresd a HÖK Tanulmányi Bizottságát!

 

Tanulmányi Ösztöndíj

A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról kötelezi Egyetemünket arra, hogy tanulmányi alapú juttatásokat adjon az arra érdemes, ún. juttatásképes hallgatóinak – ez utóbbi osztott képzésben egyet jelent az államilag támogatott hallgatókkal.
A tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos részletesebb állami szabályozást az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről tartalmazza.
Ezek alapján a következő szabályok kötelező érvényűek:

• Tanulmányi ösztöndíj minden esetben egy félév időtartamára ítélhető oda – ezért van az, hogy akár egy tanéven belül az egyik félévben kapsz, a másikban nem;
• Az államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóknak maximum 50%-a részesülhet tanulmányi ösztöndíjban egy adott szemeszterben;
• Biztosítani kell, hogy a tanulmányi ösztöndíj számításakor az azonos tanulmányi teljesítmény azonos összeget jelentsen;
• Azon hallgatók, akik először iratkoznak be egy felsőoktatási intézménybe, első képzési időszakukban nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat – tehát a felsőoktatásban töltött első aktív félévedben semmiképpen sem kaphatsz ösztöndíjad, de ez nem vonatkozik a mesterképzésbe belépő, vagy egy szak mellett másik intézménybe beiratkozó hallgatókra (mert nem ez az első iratkozásuk);
• Arról, hogy átvett, vagy kihagyás után egy új szakra beiratkozó hallgatók milyen feltételekkel kaphatnak ösztöndíjat, a fogadó (azaz az új) intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni.

Az ELTE Karainak ösztöndíj-számítási rendszeréről a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezik. A HKR általános részében leírt szabályok minden Karra egyformán érvényesek, de a pontos számítási metódust a Karok saját Különös Részeikben határozhatják meg – így gyakorlatilag az ELTE minden Karán másképp zajlik az ösztöndíj-számítás.
A HKR általános része alapján a tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos legfontosabb rendelkezések:

• Az Egyetem minden esetben a normatív támogatásból (egy államilag támogatott hallgató után járó „fejpénz”, melyet minden esetben az adott évi állami költségvetési törvény határoz meg) fizeti ki a tanulmányi ösztöndíjat;
• A befolyt normatív támogatás 53%-át kell tanulmányi ösztöndíjra fordítani;
• A normatív támogatást a Karok között a jogosult hallgatók létszámának arányában kell felosztani (az összeg ugyanis egyben érkezik az Egyetem kincstári számlájára, tehát nem a Karok kapják meg automatikusan);
• Csak államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, az alábbi szakokon:
• alapképzés (BA);
• mesterképzés (MA);
• egységes, osztatlan képzés (ez az ELTE esetében egyedül a jogász szak);
• régi rendszerű, osztatlan egyetemi és főiskolai képzés.
• Két ún. juttatási félév létezik, amelyre egy összegben, előre kell megállapítani az ösztöndíjat:
• I.: szeptembertől januárig tartó hónapok;
• II.: februártól júniusig tartó hónapok.
• A szeptember-októberi, és február-márciusi ösztöndíj egy összegben érkezik, októberben és márciusban.
• Nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban az a hallgató, aki az előző félévben leckekönyvét nem adta le a vizsgaidőszakot követő ötödik munkanap végéig!
• Más Kar szakján elvégzett kurzusok eredményeit a hallgató külön kérésére lehet figyelembe venni.

Mint már említettük, a tanulmányi ösztöndíj számításának pontos módjáról a HKR BTK-ra vonatkozó különös része rendelkezik (350. §). A számítás meglehetősen bonyolult, a folyamat során olyan adatokat kell felhasználni, amelyhez összességében senkinek (se hallgatóknak, se oktatóknak, és még az adminisztratív személyzetnek sincs) hozzáférése – az összegeket minden félévben egy számítógépes algoritmus számolja, így a tévedés lehetősége ki van zárva!
A tanulmányi ösztöndíj megállapítása minden esetben az előző féléves teljesítmény (elvégzett kreditek, és az azokra kapott érdemjegyek) alapján történik, éppen ezért az alapképzés első félévében nem lehet ösztöndíjat kapni – ezt nevezik csúsztatott ösztöndíj-számításnak. Minden esetben az utolsó, államilag támogatott félév a számítás alapja, éppen ezért azok, akiket költségtérítéses képzésből sorolnak át államilag támogatott képzésbe, az első államilag finanszírozott félévben nem kaphatnak ösztöndíjat (tehát költségtérítéses félév nem lehet az ösztöndíj-számítás alapja). Azon hallgatók esetében, akik valamilyen oknál fogva egy félévet legalább költségtérítéses képzésben folytattak, az ösztöndíj-számítás alapja mindig az utolsó lezárt, aktív államilag támogatott félév.
Mesterképzésben részt vevő hallgatók az első aktív félévükben is kapnak ösztöndíjat, igaz, nem a legutóbbi teljesítés alapján, hanem a félévben két alkalommal (októberi és decemberi, vagy márciusi és májusi utalás), az alapösztöndíj – jelenleg 6.000 Ft – mértékének megfelelő összegben.
A szabályzat értelmében nem kaphat ösztöndíjat az, aki a megelőző félévben 15 kreditnél kevesebbet teljesített!

Lássuk a számítás módját!

Először is, három nagy hallgatói csoportot állít fel a szabályzat, amely alapján létszámarányosan felosztják a rendelkezésre álló keretösszeget:

• régi, osztatlan egyetemi, vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgatók (azok, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, és még nem lépték át a szakjuk képzési idejét);
• alapképzésben (BA) résztvevő hallgatók;
• mesterképzésben (MA) résztvevő hallgatók.

Mint fentebb is írtuk, a hallgatók 50%-a részesülhet maximálisan tanulmányi ösztöndíjban, tehát a szabály értelmében akár ennél kevesebben is kaphatnak ösztöndíjat! Az ún. ösztöndíj-átlag alapján állítják rangsorba egy-egy csoport hallgatóit, ennek számításáról lejjebb olvashattok. A lista felső 50%-a kapja meg az alapösztöndíj összegét, ezen felül a lista 35%-a részesül sávozott ösztöndíjban, amelyet az ösztöndíj-index alapján számolnak ki (azaz, aki a sávozott kategóriába kerül, kap 6.000 Ft-ot minden hónapban, és ezen felül kap még pénzt).
Ahhoz, hogy megértsük az ösztöndíj-index számításának módját, néhány fogalmat be kell vezetnünk, mindegyikhez tartozik egy számítási mód:

• szakos átlag: mindhárom csoport hallgatói szakokra oszlanak (értelemszerűen) – a csoportok egy-egy szakján szerzett összes érdemjegy átlaga adja ezt, azaz az egy szak esetében az összes szakos kurzuson szerzett jegyeket összeadják, és elosztják a jegyek számával. Ez az egyik tényező, amely miatt nem tudod kiszámítani saját magadnak az ösztöndíjadat.
• kari átlag: egy-egy számítási csoportban szerzett minden egyes jegy átlaga – tehát az három számítási csoporthoz tartozó minden kurzuson szerzett érdemjegyet összeadnak, és elosztják az osztályzatok számával. Az elnevezés kicsit becsapó, és e tényező miatt sem tudod kiszámolni az ösztöndíjadat.
• szakos szorzó: a szakos átlag és a kari átlag hányadosa, minden szak esetében, de legalább 0,9. E tényező mutatja azt meg, hogy egy adott szakon mennyire nehéz, vagy könnyű jó jegyet szerezni, tehát egy „nehéz” szak esetében lehet, hogy többet ér egy négyes, mint egy „könnyebb” szakon szerzett jeles.
• ösztöndíjindex: minden egyes teljesített kurzusod esetében elvégzik a következő műveletet: érdemjegy × kredit × szakos szorzó. Az így létrehozott számokat ezek után megszorozzák egymással – a végső eredmény lesz az ösztöndíjindex.
• Amennyiben egy más szakon kötelező kurzust végeztél el, a számítás során azon szak szorzóját használják fel, amelynek a kódján felvetted!
• Minden egyes elvégzett kurzusodat felhasználják az ösztöndíjindex számítása során – a másik Karon teljesített kurzusok az ott meghatározott kreditszámmal és érdemjeggyel kerülnek beszámításra.
• A javító, vagy utóvizsgával teljesített kurzus esetében az ETR-ben utoljára rögzített jegyet használják fel, ezért ha javítasz, figyelj oda, hogy oktatód véletlenül se rögzítse rossz vizsgaalkalmakhoz a jegyet!
• előmeneteli index: egyfajta arányszám, amely megmutatja, hogy az adott félévben mennyit haladtál tanulmányaiddal. Sajátsága, hogy legkisebb összege 0,27 (amennyiben 73 feletti kreditet teljesítettél), de legfeljebb 30. Azaz egy és 73 kredit között minden egyes kreditre arányosan állapítják meg ezt az értéket.
• Az előmeneteli indexbe nem számítják be a felmentéssel teljesített tanegységeket (hiszen ebben az esetben csak azt ismeri el a Kar, hogy a tanegység keretében megszerzendő ismereteket már elsajátítottad, de a tanegység kreditértékét nem írják jóvá)!
• ösztöndíjátlag: az ösztöndíjindex osztva az előmeneteli index értékével, majd az eredményt megszorozzák az elvégzett és felvett kreditek hányadosával.

Ezek után történik meg a három számítási csoportba tartozó hallgatók rangsorba állítása, csoportonként:

• Az átlag alapján csökkenő sorrendbe állítják a hallgatókat;
• a rangsor felső 50%-ában szereplő hallgatók kapnak alapösztöndíjat, a felső 35%-ba kerülők pedig az alapösztöndíj felett differenciált (sávozott) ösztöndíjat is kapnak.
• a differenciált ösztöndíjban részesülők a lista százalékos helyezése alapján pontokat kapnak, a következők szerint:

 

Lépcső	Rangsor %-a	Alapösztöndíj	Pont
0	50	6.000 Ft	0
1	35	6.000 Ft	5
2	30	6.000 Ft	10
3	25	6.000 Ft	20
4	20	6.000 Ft	30
5	15	6.000 Ft	40
6	10	6.000 Ft	50
7	5	6.000 Ft	65
8	3	6.000 Ft	80

I. táblázat: A differenciált ösztöndíj kiszámításának sávjai

 

A táblázat alapján a megállapított rangsor bizonyos százalékában álló hallgatók mellé rendelik az utolsó oszlopban található pontszámokat (tehát a lista legfelső 3%-ában lévők 80, a legfelső 5%-ában [pontosabban az 5% és 3% sávjában] lévők 65 pontot kapnak, stb.).
Ezek után a megállapított ösztöndíjkeretből levonják az alapösztöndíjak fedezetéhez szükséges összeget (mivel a keret egy félévre kerül megállapításra, ezért ötször hatezer forintot vonnak le minden, a lista felső 50%-ában álló hallgató után).
A következő lépésben számítják ki, hogy a sávozott ösztöndíj esetében egy pont hány forintot ér: összeadják a hallgatók pontjait, és ezzel elosztják az alapösztöndíjak fedezete után fennmaradó keretet. Az így megállapított összeget megszorozzák a pontjaid számával, és megkapják, hogy a sávozott kategóriában mennyi pénzt kapsz meg egy félévben – ezt öttel elosztva, és hozzáadva 6.000 Ft-ot, kapják meg, hogy egy hónapban mennyi ösztöndíjat kapsz.

Ilyen egyszerű az egész. Mint említettük, az ösztöndíj számítását nem emberek, hanem számítógép végzi – a havi ösztöndíjak kiutalása Karunkon pedig a Gazdasági Hivatal Hallgatói Juttatások Csoportjának feladata. Éppen ezért, hogy ha bármilyen kérdésed, vagy panaszod van a tanulmányi ösztöndíjaddal kapcsolatban, őket érdemes felkeresned – az A épület első emeletén (nyitvatartási időt lásd a Kar honlapján!).
Érdemes megnézni néha a http://christal.elte.hu oldalt, ahol az EHA-kódoddal és az ETR-hez használt jelszavaddal belépve megtekintheted a saját ösztöndíjat számítási folyamatát. (Technikai jó tanács: ez az oldal nem tudja kezelni az olyan jelszavakat, amelyek ékezetes karaktereket tartalmaznak – ilyen esetben érdemes megváltoztatni a jelszót az ETR felületén).