Az osztott képzési rendben mindenféleképpen kiemelkedő helyet foglal el a tanári szakképzettségek szerzése. Ennek köszönhető, hogy honlapunkon is egy külön tájékoztatóval kívánunk kedveskedni nektek, tanári mesterszakos hallgatóknak.

Mint az előzőekből kiderül, az alapképzés elvégzése után kell meghoznod a döntést: „akadémiai”, vagy „tanári” mesterszakon kívánsz-e továbbtanulni. Tanári végzettség és képesítés csak az egységes tanári mesterszakon lehetséges, tehát egy diszciplináris mesterszak elvégzésével nem helyezkedhetsz el tanárként. Tehát, amennyiben mindig is az volt életed célja, hogy taníts, akkor e mesterszakot kell választanod!

A tanári képzés modulrendszerben zajlik, és azoknak, akik alapképzésben (BA) szerzik meg első felsőfokú végzettségüket, mindenképpen két szakterületi modult kell választaniuk, azaz csak kétszakos tanári képzés zajlik. Csak régi, osztatlan képzésben végzetteknek van lehetőségük ennél kevesebb szakképzettséget szerezni az új tanári képzési rendben (lásd a táblázatot!). Elsősorban e tájékoztató az alapképzésben végzetteket célozza meg, amennyiben régebbi végzettségeid miatt e dokumentumtól eltérő szabályok vonatkoznak rád, ezzel kapcsolatban keresd bátran az ELTE BTK HÖK Tanulmányi Bizottságát!

 

A tanári mesterképzésbe történő jelentkezésnek sajátos, a diszciplináris mesterszakoktól eltérő jelentkezési feltételei vannak:

• Egy alapképzésben szerzett BA/BSc oklevél, amely tanári képzettségre is előkészít (azaz „tanárképes”);
• Az alapképzés keretében elvégzett tanárképes, 50 kredites minor szak (kivéve, ha ún. speciális pedagógiai modult, azaz SPM-et kívánsz választani);
• Alapképzésben teljesített 10 kreditnyi bevezető pedagógiai-pszichológiai modul (nálunk a PPK hirdeti meg, TANB-101-től 106-ig terjedő kódokon).

A tanári szakon az egyik szakterületi modulodat „első”, míg a másikat „második” modulnak nevezzük. Az első tanári képzettséget minden esetben az általad elvégzett alapképzési szakirány adja, míg a második modul a minorod folytatása, vagy pedig egy SPM. Például, ha a romanisztika alapszak francia szakirányán végeztél, történelem minorral, akkor az első tanári szakképzettséged a franciatanári modul lesz, a második pedig a történelem.

Miért fontos ez? Elsősorban azért, mert ha az alapképzési szakirányodnak nincs folytatása a tanári mesterszakon, akkor sajnos nincs lehetőséged erre a mesterképzésre jelentkezni. Bizonyos tanári modulok (pl. az SPM-ek, a filozófiatanári, a magyar mint idegen nyelv tanári, és a nyelv és beszédfejlesztő tanári) csak második szakképzettségnek választhatók – ez különösen a szabad bölcsészet alapszak filozófia szakirányán végzetteknek lehet fontos: ők nem mehetnek tanári mesterszakra, hiszen nincs olyan végzettségük, amely első tanári szakképzettséget adna.

Figyelem, amennyiben második tanári szakképzettségnek idegen nyelv műveltségi területről választasz magadnak modult, minden esetben szükséges az adott nyelvből letett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-bizonyítványt mellékelned, tehát olasztanári modul esetében olasz nyelvvizsga, angol esetében angol, stb.! Ezen felül, a magyar mint idegen nyelv tanára modul felvételének egy bármely nyelvből letett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga az előfeltétele!

 

A tanári mesterszak képzési ideje általában 5 félév

A végbizonyítványhoz szükséges kreditérték: 150 kredit

E kreditérték általában a következőképpen oszlik meg: 40 kredit első szakterületi modul, 40 kredit második szakterületi modul, 40 kredit általános pedagógiai-pszichológiai modul, és 30 kredit összefüggő tanári gyakorlat (az 5. félévben).

A fentebbiekből ugyanakkor látszik, hogy a dolog kicsit bonyolultabb, ezért lássunk egy összefoglaló táblázatot arról, hogy milyen hosszú, és hány kredites képzésben vehetsz részt, elővégzettséged függvényében:

 

A képzés típusa			Félév	Kreditszám
				összes	1. modul	2. modul	ped-pszi	gyakorlat
1.	Két tanári szakképzettség párhuzamosan	B+T2	5	150	40	40	40	30
2.	Mesterfokozatot adó szakon vagy egyetemi képzésben szerzett nem tanári szakképzettség megszerzését követően	M+T1	3	90	30 (+10 az MA-n)		40	20
3.	Főiskolai tanári képzettség birtokában, a korábbinak megfelelő egy képzettség esetén	Tf+T1 (kieg.)	2	60	30		10	20
4.	Főiskolai tanári képzettség birtokában, a korábbinak megfelelő két képzettség esetén	Tf+T2 (kieg.)	3	90	30	30	10	20
5.	Főiskolai v. egyetemi tanári képzettség birtokában, újabb egy szakképzettség	Tf/Te/T2+T1 (új)	2	60	40		10	10
6.	Tanári MA-n szerzett képzettség után újabb képzettség	M+T1	2	60	40			20
7.	Főiskolán, vagy alapképzésben szerzett pedagógus képzettség birtokában újabb egy képzettség	f/B+T1 (új)	3	90	50		20	20

Jelmagyarázat:
B: BA/BSc
M: MA/MSc
T1: tanári MA 1 szakképzettséggel
T2: tanári MA 2 szakképzettséggel
e: (korábbi) egyetemi szintű nem tanári végzettség
Tf: (korábbi) főiskolai szintű tanári végzettség

Felvételi pontszámítás a tanári mesterszakon

A tanári mesterszakon, mint minden más mesterszintű képzésben, 100 pontos felvételi rendszert írnak elő a felsőoktatást meghatározó jogszabályok, e pontszámok felosztását ugyanakkor az Egyetem saját hatáskörben is eldöntheti.

A tanári mesterszak sajátossága, hogy hivatalosan csak egy létezik belőle minden tanárképzést végző felsőoktatási intézményben is, egy szaknak pedig egy szakgazdája lehet, ez nálunk pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Ennek folyományaként, a tanári MA pontrendszerét a Hallgatói Követelményrendszer 4. mellékletében, a Felvételi Szabályzatban is a PPK kari Különös Részénél találjuk.

Íme, egy összefoglaló a pontrendszerről:

 

Előnyben részesítés (maximum 10 pont):

• fogyatékosság: 8 pont;
• gyermekgondozás bármely igazolt formája: 8 pont;
• hátrányos helyzet: 8 pont;
• halmozottan hátrányos helyzet: 8 pont;
• második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga: 2 pont – további nyelvvizsgákért pont nem adható!

 

Pedagógiai-pszichológiai vizsgarész (maximum 30 pont):

• Korábbi tanári tanulmányok (azaz, a 10 kredites alapképzésben teljesített tanári modul, vagy más pedagógiai, pszichológiai tárgyak) érdemjeggyel minősített eredményének súlyozott átlaga (maximum 20 pont). A számítás módja:

1. súlyozzák a kurzusokra kapott jegyeket (elégséges (2) = 0 pont; közepes (3) = 1 pont; jó (4) = 3 pont; jeles (5) = 5 pont)
2. az így kapott pontszámokat összeadják és megszorozzák 4-el
3. a szorzatot elosztják az érdemjegyek számával.

 

Motivációs levél (maximum 10 pont). A levél terjedelme legalább 2, legfeljebb 3 oldal. Tartalmaznia kell a következőket:

• a tanári pálya választásának indokai, a saját leendő pályáddal kapcsolatos elképzeléseket és terveket;
• az esetleges múltbeli pedagógiai vagy neveléssel kapcsolatos személyes tapasztalatokat, amelyeket értelmezned is kell.

 

Szakterületi vizsgarész (maximum 60 pont):
A pontszámítás attól függ, hány szakterületi modult választasz!

• Pontszámítás egy szakterületi modul esetén
• Hozott pontok (maximum 10 pont), a felvételi követelményként elfogadott oklevél eredménye alapján (jeles (5) = 10 pont; jó (4) = 6 pont; >közepes (3) = 3 pont)
• Szóbeli vizsga az adott szakterület ismeretei alapján, meghatározott követelmények szerint (maximum 50 pont).

• Pontszámítás két szakterületi modul esetén:
• ez két szóbeli vizsgát jelent, valamint kétszer számolják az oklevél eredményét is! Ez esetben egy modul felvételije maximum 30 pontot ér.
• Hozott pontok (maximum 5 pont), a felvételi követelményként elfogadott oklevél alapján (jeles (5) = 5 pont; jó (4) = 3 pont; közepes (3) = 1 pont).
• Szóbeli felvételi vizsga az adott szakterület ismeretei alapján, meghatározott követelmények szerint (maximum 25 pont).

 

Mint láthatod, a felvételi pontszámítás nagyban függ attól, hogy hány modullal kezded meg a tanári mesterképzésedet, ezért mindenképpen érdemes odafigyelni rá, hogy a helyes megoldást válaszd. Amennyiben több szakterületi modulra kell jelentkezned, a felvételinél csak az első modulnak választott szakot kell megjelölnöd, amilyen szakos/szakirányos előzetes diplomád van, a második modulról az Egyetem felé kell nyilatkoznod egy formanyomtatványon, melyet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar küld ki számodra a jelentkezések rögzítése után.

Speciális Pedagógiai Modulok (SPM)

Amennyiben a választott minorodnak nincs folytatása tanárképzésben, vagy esetleg alapképzésben specializációt végeztél, akkor sincs baj, vannak ugyanis olyan tanári modulok, amelyekhez nem szükséges alapképzésben szerzett elővégzettség, ezeket nevezzük Speciális Pedagógiai Moduloknak, vagy röviden SPM-nek.

E modulok esetében is külön felvételi vizsgát kell tenned, amely gyakorlatilag egy felvételi elbeszélgetés, ahol meg kell tudnod indokolni, miért választod az adott modult.

E modulok mindegyikét a Pedagógiai és Pszichológiai Kar hirdeti meg, és gondozza, így a további részletekről, és a képzés tartalmáról náluk érdeklődj. Alapvetően elmondható, hogy ezek a modulok olyan tanári feladatokra készítenek fel, amelyek nem kötődnek szorosan a tanórákhoz: szabadidő-szervezés, család- és gyermekvédelem, stb.

Figyelem, az SPM-ek csak második tanári szakképzettségként választhatóak, azaz mindenképpen rendelkezned kell legalább egy olyan elővégzettséggel, amelyet oklevéllel tudsz igazolni, ugyanis ezek mellé mindenképpen választanod kell egy első szakterületi modult (lásd fentebb)!

Beiratkozás és alapkar-választás

Mint említettük, a tanári mesterszakból egy létezik, amelyet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondoz (tehát a PPK az ún. szakfelelős szervezeti egység), ugyanakkor, mivel a szakterületi modulokért minden esetben a szakmailag illetékes Karok a felelősek, így nem feltétlenül leszel automatikusan a PPK hallgatója – ez függ az alapkar-választás procedúrájától, amelyet a Hallgatói Követelményrendszer ír le.

Erről azt kell tudnod, hogy amennyiben úgy rakod össze a moduljaidat, egyszerre akár három Kar kurzusait is hallgatnod kellhet (pl. történelem és földrajztanári modulok mellett az általános pedagógiai-pszichológiai modult is végezned kell, ez esetben a képzésed a BTK-n, a TTK-n, és a PPK-n is zajlik). Azért, hogy szabadon eldönthesd, mely Karon szeretnéd adminisztratív ügyeidet intézni, lehetőséged van a felvételi döntés és a beiratkozás közötti időszakban alapkart választani, azt a Kart, amelyre rábízod tanulmányaid adminisztrációjának egy jelentős részét.

Alapkarodat a megjelölt határidőig az ETR Alapkar-választás menüpontja alatt tudod kiválasztani, azon Karok közül, amelyek gondozzák az általad választott modulokat (tehát a fenti példa esetében alapkarodat a BTK, a TTK és a PPK közül választhatod ki).

Ha lemaradsz a határidőről, akkor bizonyos szabályok mentén a Rektori Hivatal Oktatási Igazgatósága állítja be az alapkarodat: ha a moduljaid közül legalább kettő egy Karhoz tartozik, pl. két bölcsész modul esetén, alapkarod az e két modult gondozó Kar lesz, minden egyéb esetben pedig a PPK.

E kérdésben neked kell mérlegelni, méghozzá a következő kérdéseket: mely Kar számolja és utalja neked a tanulmányi ösztöndíjadat?, hol szeretnél beiratkozni és minden adminisztratív teendőt (személyes, tanulmányi, pénzügyi, stb. adatok)?, hol szeretnéd, hogy vezessék a leckekönyvedet?

Az alapkar-választás intézménye miatt a beiratkozás időpontjáról és helyszínéről csak a teljes procedúra lezárulta után tud az illetékes Kar értesíteni téged (ezért érdemes minél hamarabb megtenni ezt)!

Azon tanári mesterszakos hallgatóknak, akik a BTK-t választották alapkaruknak, minden adminisztratív ügyüket a Tanulmányi Hivatal tanárképzési referensénél, Dr. Tegyey Gabriellánál kell intézniük!

A képzés szerkezete, kreditek szerzése

Mint minden más szakon, a tanári MA-n is kötelező tanegységekhez tartozó kurzusok teljesítésével tudod összeszedni az abszolutóriumhoz szükséges kreditpontokat. A különböző modulokhoz tartozó tanegységlistákat minden esetben a modulért felelős Kar honlapján, vagy egyéb információs csatornáin érdemes keresni.

Finanszírozási forma

Természetesen, a tanári mesterszakot is van lehetőséged államilag támogatott, valamint költségtérítéses finanszírozási formában elvégezni, a feltételek a szokásosak (lásd az általános tanulmányi tájékoztatót)!

A tanári MA költségtérítési összegeinek meghatározása az ún. Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács (TTT) hatáskörébe tartozik, és általában függ attól, hogy milyen tanári moduljaid vannak, valamint tagozatodtól is. A 2011-re megállapított összegek bölcsész modullal rendelkezők számára a következők:

Nappali tagozat, csak bölcsész szakterületi modullal: 180.000 Ft/félév

Nappali tagozat, vegyes (bölcsész és egyéb) szakterületi modullal: 190.000 Ft/félév

Levelező tagozat, csak bölcsész szakterületi modullal: 190.000 Ft/félév

Levelező tagozat, vegyes (bölcsész és egyéb) szakterületi modullal: 205.000 Ft/félév

 

Nem szabad elfelejteni, hogy, mint minden más szaknál, itt is működik a kredittúlfutás intézménye, bár a diszciplináris mesterszakokhoz képest különbségekkel. Először is, mivel a végbizonyítványhoz 150 kredit szükséges, ezért számodra ehhez jár a +10%-os keret, azaz 165 kreditet tudsz utólagos költségtérítés mellett felvenni – ne felejtsd el, hogy e keretbe továbbra is számítanak az elégtelennel zárult, valamint elhagyott kurzusok kreditértékei is!

A kreditdíjat minden esetben az alapkarod szabályai szerint, és az ott meghatározott összeget figyelembe véve kell befizetned – ez BTK alapkarosok esetében annyit jelent, hogy az abszolutórium kiállítása után vetik ki rád a kreditdíjat, amelyet a záróvizsga napjáig be kell fizetned.

Az ELTE BTK-n a kreditdíj összege 4.300 Ft/kredit

Szakmai gyakorlatok

A tanári mesterszak gyakorlat-igényes szaknak számít, éppen ezért több önálló, külső helyszínű gyakorlaton is részt kell venned képzésed során.

Két nagy csoportba oszthatjuk a gyakorlatokat: szaktárgyi tanítási gyakorlat, és az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat.

A szaktárgyi tanítási gyakorlatok mindig az adott szakterületi modul részét képezik, és jellemzően egy-egy modul képzésének végén kell őket elvégezni. A szaktárgyi tanítási gyakorlat rövidebb idejű, 4-5 hetes szakmai gyakorlat, amelynek során kifejezetten az adott modulhoz tartozó iskolai órákon kell hospitálnod, valamint órát tartanod, vezetőtanárok felügyelete mellett. A szaktárgyi tanítási gyakorlatot vizsgatanítás zárja le, amelyet vezetőtanárod értékel, az illetékes szakterület módszertanos oktatóinak közreműködésével. A szakos tanítási gyakorlatot az ELTE gyakorló iskoláiban kell teljesítened.

Az összefüggő egyéni szakmai gyakorlat előfeltétele, hogy letedd a modulzáró vizsgákat, és minden egyéb kurzust teljesíts. Ennélfogva, az összefüggő tanítási gyakorlat a képzési időd utolsó félévében esedékes, amelyben gyakorlatilag más feladatod nincs is, mint féléven keresztül dolgozni egy iskolában, hospitálni, és órákat tartani, ahogy a vezetőtanárod jónak látja – e gyakorlatba beletartozik az órákon kívüli tanári munkákban való részvétel is, mint tematikák készítése, iskolán kívüli programok szervezése, stb. Az összefüggő gyakorlat is vizsgatanítással zárul. Az összefüggő szakmai gyakorlatot tanításkísérő szeminárium keretein belül folyamatosan értékelitek a PPK egy oktatójával.

Amennyiben két szakterületi modulod van, abban az esetben is csak egy összefüggő tanítási gyakorlatot kell elvégezned, de ebben az esetben mindkét szakterületed oktatásából ki kell venned a részed. Az összefüggő szakmai gyakorlatot jellemzően nem az ELTE gyakorló iskolájában végzed, sőt, amennyiben lehetőség nyílik rá, az egyik tárgyadat 4-8. osztályban, míg a másikat 9-12. osztályban kell tanítanod.

A jelentkezés feltételeiről és részleteiről érdeklődni tudsz az ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztályán, vagy a tanulmanyi.pk.elte.hu címen. Jelentkezni minden esetben a gyakorlaton való részvételt megelőző tanév tavaszi félévében szükséges!

Nyelvvizsga-követelmények

Mivel a tanári mesterszak a jogszabályok betűje szerint egy szaknak számít, így a nyelvvizsga-követelményeket sem modulonként határozták meg, hanem egy, egységes követelmény vonatkozik minden tanári mesterszakos hallgatóra:

A tanári mesterszakos diploma megszerzésének feltétele egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga.

Nem szabad elfeledned ugyanakkor, hogy bemeneti követelményként más-más elvárásokat támaszthatnak a különböző modulok, így, amit fentebb említettünk, továbbra is áll: idegen nyelvi műveltségterülethez tartozó modulba való belépéshez az adott nyelvből felsőfokú nyelvvizsgát kell tudnod bemutatni!

Továbbra is igaz, hogy amennyiben nem teljesíted a nyelvvizsga-követelményeket, akkor sincs baj, a diplomaszerzés minden egyéb lépését teljesítheted, csak a diplomádat nem kaphatod kézhez egészen addig, ameddig nem mutatod be a szükséges nyelvvizsga-bizonyítványokat.

Szakzárás

A diplomaszerzés alapvető lépései itt is ugyanazok, mint bármely más Kar esetében: szakdolgozat (erről részletesebben lent), abszolutórium és záróvizsga.

Az abszolutóriumot minden esetben a választott alapkarodon kell kikérned, méghozzá abban az esetben, ha az ehhez szükséges minden kreditet, valamint kötelező tanegységet – így az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatot is – teljesítetted. Szokás szerint, az abszolutórium kiállítása utáni első záróvizsga-időszak végén szűnik meg a hallgatói jogviszonyod, de a további lépésekhez (szakdolgozat és záróvizsga) nincs is szükség erre.

 

A szakdolgozat tanári mesterszakon két részből áll: egy portfólióból és egy tanulmányból. Tanulmányt abban az esetben kell írnod, ha a képzésed szerkezetéből adódóan a pedagógiai-pszichológiai modulod mérete nagyobb, mint 10 kredit. Portfóliót minden tanári MA-s hallgatónak írnia kell, függetlenül attól, hogy milyen kreditekre van szükség az abszolutóriumhoz.

 

A portfólióban legalább hat darab dokumentumnak kell szerepelnie, amelyek alapján egyértelműen látszik a szakmai fejlődésed. E dokumentumok a következők:

• egyetemi tanulmányaid során készült szakmódszertani munka (dolgozat, beszámoló, stb.);
• egyetemi tanulmányaid során készült pedagógiai munka;
• a szakos, vagy összefüggő egyéni tanítási gyakorlat alatt készült munka (óratervek, tematikák, hospitálásról készült jegyzetek);
• a szakos, vagy összefüggő tanítási gyakorlat alatt készült munka, amely az iskola, mint szervezet működéséhez kapcsolódik;
• reflexió a saját szakmai fejlődésedről, a portfólióhoz csatolt egyéb dokumentumok alapján

A portfóliót a Pedagogikum Központ illetékes szervezeti egységénél kell leadni, egy „összehordott” példányban (azaz mappába gyűjtve, vagy hasonló), illetve CD-n.

 

A tanulmány minden esetben egy 30-70 oldal terjedelmű munka, amely az egyik szakterületed tudományos dolgozatainak szerkezetét, és hivatkozási rendjét követi (tehát gyakorlatilag tudományos, szakmódszertani munka). Tanulmányból egyet kell csak írnod, abban az esetben is, ha két szakterületi modulod van – azt pedig te választod meg, hogy mely modulhoz kapcsolódóan szeretnéd ezt megírni.

A tanulmány témáját – a portfólióval ellentétben – be kell jelentened, és hozzá témavezetőt választanod is kötelező! Erre minden esetben az alapkarod előírásai, valamint a központi, TTT által hozott rendelkezések a mérvadóak. Jelenleg a BTK esetében kettős témabejelentésre van szükség, egyrészt papír alapon Tegyey Gabriellánál, valamint központilag a Pedagogikum Központ honlapján, elektronikus formában. Ennek a kettős adminisztrációnak szakmai okai vannak. A pontos határidőkről minden esetben az illetékes szervezeti egységek döntenek, azzal a megkötéssel, hogy a BTK-n leadandó papír alapú témabejelentés leadási határideje minden esetben megelőzi a központi, elektronikus bejelentést. Azon BTK-s modullal rendelkező hallgatók, akik az egyik bejelentést elmulasztják, vagy a két bejelentésben szereplő adatok nem egyeznek meg, nem adhatnak le tanulmányt!

 

A záróvizsga részvizsgáinak száma attól függ, hogy mekkora pedagógiai-pszichológiai modult kell
elvégezned, valamint attól, hogy hány szakterületi modult végeztél el.

A záróvizsga egy vagy két alkalomból áll, utóbbira csak akkor van lehetőséged, ha két modult végeztél.

A záróvizsga részei:

• a portfólió bemutatása és védése;
• a tanulmány bemutatása és védése (amennyiben kell);
• szóbeli vizsga szaktárgyi pedagógiai tételsor(ok) alapján.

Természetesen a szokásos megkötések állnak fent, mint egyéb szakok záróvizsgája esetében, azaz nem vehetsz részt a záróvizsgán, ha nem szereztél abszolutóriumot, nem adtál le portfóliót és/vagy tanulmányt, ha a „szakdolgozat” bármely részét elégtelenre értékelték, vagy ha pénzbeli, vagy könyvtartozásod van az Egyetem felé.

A záróvizsga három vagy négy részvizsgájára külön kapsz érdemjegyeket, amelyekből kiszámolható a záróvizsga összesített érdemjegye:

• a tanulmányra és portfólióra kapott bírálati jegy átlaga (ha nem kellett tanulmányt írnod, csak a portfólióra kapott bírálati jegy);
• a tanulmány és a portfólió védésére kapott jegy átlaga (ha nem kellett tanulmányt írnod, csak a portfólió védésére kapott jegy);
• a szakmódszertani szóbeli vizsga eredményeinek átlaga (ha csak egy szakterületi modult kellett elvégezned, egy jegy).

Ha a védéseket, vagy a szakmódszertani szóbeli vizsgák bármelyikét elégtelenre értékelik, akkor az egész záróvizsga elégtelen.

 

Az oklevél végleges eredményét két tizedes jegyig, az alábbi részvizsgák eredményéből számolják:

• a szakterületi modulzáró vizsga vagy vizsgákra kapott érdemjegy;
• a pedagógia-pszichológia szigorlat érdemjegye;
• a fentebb leírt tanári záróvizsga összesített érdemjegye;
• az iskolai gyakorlatokra kapott jegyekből számolt átlag (a szaktárgyi tanítási gyakorlat(ok)ra, valamint az összefüggő, egyéni szakmai gyakorlatra kapott érdemjegyének átlaga.