Az úgynevezett bolognai folyamat hatására vezették be 2006-ban az osztott képzési rendszert, amelynek második ciklusa a mesterképzés. Általánosan elmondható, hogy MA-ra az alapképzést végzett hallgatók nagyjából negyven százalékát veszik fel – ez ugyanis már sokkal inkább akadémiai, „tudós” képzés – éppen ezért az ELTE BTK legtöbb ilyen szakjára jellemző, hogy a ciklus megkezdésekor már legalább nagy vonalakban meg kell lennie a témádnak, amelyet kutatni szeretnél.

A második ciklusba belső, egyetemi felvételin keresztül vezet az út, amely 100 pontos rendszerben méri a jelentkezők felkészültségét.

Alapvetően három típusra tudjuk osztani a mesterképzési szakokat: az első, és talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó típus a diszciplináris mesterképzés, amely egy-egy alapképzés egyenes folytatása (pl. a francia nyelv, irodalom és kultúra, a történelem, vagy a sinológia mesterszak). Másik típusuk az interdiszciplináris mesterszakok, amelyek több rokon terület azonos pontjait, a hagyományos diszciplínák kapcsolatait vizsgálják. A harmadik nagy terület, amely jelenleg a mesterképzés szintjén zajlik, a tanári képzés, amelyről külön értekezünk a Tanulás/Tanári képzés menüpont alatt.

Mobilitás

Az osztott képzés bevezetésének egyik alapvető célja, hogy az alap- és a mesterképzés ciklusa között tudományterületet, sőt, akár felsőoktatási intézményt is tudj váltani. Ennek természetesen vannak kötöttségei.

Minden mesterszak Képzési és Kimeneti Követelményei meghatározzák azon végzettségeket, amelyeket automatikusan elfogadnak egy-egy terület bemenetének. Általánosan elmondható, hogy míg a diszciplináris mesterszakok bemeneti követelményei csak a mesterszakkal azonos, vagy rokon alapképzési szakot fogadják el (pl. a német nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra csak a germanisztika alapszak német szakirányát fogadják el automatikusan), addig az interdiszciplináris mesterszakok több alapképzési szakról is várják a jelentkezőket. Például a reneszánsz tanulmányok mesterszak bemenete lehet az összes modern filológiai képzési ághoz tartozó alapképzési szak mellett a magyar és a történelem alapszakos diploma is.

Amennyiben nem felel meg az alapképzésben szerzett végzettséged automatikus bemenetnek, akkor is van megoldás: mesterszakos elővégzettség-vizsgálatot kell kérned – magyarul kreditelismertetést.

Szintén a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, hogy melyek azok az ismeretkörök, amelyekből fel kell mutatnod bizonyos mennyiségű, alapképzésben megszerzett kreditpontot: általában 50-et.

A vizsgálatot a kérvények Tanulmányi Hivatalba való benyújtása után a kar Kreditátviteli Bizottsága végzi, a szakért felelős illetékes oktatók véleményének figyelembe vételével. Végül, kapsz egy határozatot, hogy a Kar engedélyezi-e számodra az adott mesterképzésbe történő jelentkezést, vagy sem. Amennyiben nem megfelelő az alapképzésben szerzett végzettséged, és a kreditelismertetési eljárásban is elutasították a kérvényedet, nem fognak felvenni az általad megjelölt mesterszakra.

Részismereti képzés

Amennyiben kreditelismertetésre van szükséged, és ezt a szak Képzési és Kimeneti Követelményei is megengedik, nem feltétlenül kell 50 kreditet felmutatnod (de ez csak bizonyos szakoknál van így!). Amennyiben a kérvényed vizsgálata során a Bizottság nem tud 50 kreditet elfogadni, de a bemenethez elég, teszem azt 30 is, máris megkezdheted tanulmányaidat – azzal a feltétellel, hogy ún. részismereti képzésben kell részt venned.

Ez annyit jelent, hogy az 50 alapképzési kredithez szükséges hátralékodat a mesterképzés első két félévében, a készhez kapott határozatban meghatározott kurzusokkal kell teljesítened. Ezekért az órákért automatikusan kreditdíjat kell fizetned (lásd később), és amennyiben nem teljesíted ezen első két félévben őket, sajnos utólag érvénytelenné válik a felvételid, és megszűnik a jogviszonyod a választott mesterszakkal.

Felvételi pontok számítása

Mint már említettük, jogszabályban határozták meg, hogy a mesterképzésbe történő felvételt egy 100 pontos skálán kell mérni. A felsőoktatási intézmények ugyanakkor (akár szakonként) másképp gazdálkodhatnak ezekkel a pontokkal – azzal a kitétellel, hogy legalább 3 pontot előnyben részesítésre (szociális, vagy egészségügyi helyzet) kell fenntartani.

A pontszámítás rendszerét az ELTE BTK-n a Hallgatói Követelményrendszer negyedik melléklete tartalmazza, de álljon itt egy kis kivonat:

 

A felvételi vizsgateljesítményre maximum 75 pont adható:

• írásbeli és szóbeli vizsga esetén az írásbeli max. 25, a szóbeli max 50 pont;
• csak szóbeli vizsga esetén maximum 75 pont.

 

Többletpontok:
Előnyben részesítés max. 5 pont:

• hátrányos helyzet: 1 pont;
• halmozottan hátrányos helyzet: 2 pont;
• fogyatékkal élő: 2 pont;
• gyes/gyed/gyet/tgyás folyósítás: 1 pont.

Többletteljesítmények: maximum 5 pont:

• Második idegen nyelvből tett felsőfokú (C1), vagy harmadik idegen nyelvből tett felsőfokú (C1), vagy harmadik idegen nyelvből tett középfokú (B2) komplex, C típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány:
• második felsőfokú (C1): 3 pont;
• harmadik felsőfokú (C1): 5 pont;
• harmadik középfokú (B2): 3 pont.

• Korábbi szakmai tevékenység:
• Pro Scientia aranyérem: 5 pont;
• OTDK első helyezés: 3 pont;
• OTDK második helyezés: 2 pont;
• OTDK harmadik helyezés: 1 pont.

A jelentkezéskor elfogadott oklevél minősítése: maximum 15 pont:

• jeles érdemjegy: 15 pont;
• jó érdemjegy: 10 pont;
• közepes érdemjegy: 5 pont.

 

Arról, hogy egy adott mesterképzésben milyen típusú felvételi vizsgát kell tenni, a szakért felelős oktatási szervezeti egység dönt. A felvételi időpontjáról a Tanulmányi Hivatal értesít, postai úton.

A szóbeli felvételi bizottságoknak minden esetben van egy hallgatói tagja is, akit a kari Hallgatói Önkormányzat delegál, és feladata biztosítani, hogy a felvételi során minden a szabályoknak megfelelően történjen, és ne sérüljenek jogaid. Amennyiben panasszal kívánsz élni, a részletekről faggasd őt bátran!

A mesterszakos képzés ideje: 4 félév

A megszerzendő kreditek száma: 120 kredit

A mesterszakos tanulmányok során a szükséges krediteket továbbra is kötelező tanegységekhez kapcsolódó kurzusok (lásd tanegységlisták), valamint szabad kreditek terhére felvett kurzusokkal lehet.

Bizonyos mesterszakokon szükség van szakirány választására is, van, ahol ezt már a felvételi eljárás során meg kell jelölni (és a felvételi vizsga is e szűkebb téma körül kulminál), míg másoknál a mesterképzés megkezdése után, ún. belső szakirány-választással kell megjelölnöd ezt. Amennyiben egy mesterszakon szakirányos képzés folyik, egyet mindenképpen el kell végezned!

Finanszírozási forma

Akár csak alapképzésben, mesterképzésben is államilag támogatott, vagy költségtérítéses finanszírozási formában folytathatsz tanulmányokat.

A finanszírozási formák közötti átsorolás rendje itt is ugyanúgy működik, mint alapképzésben – erről lásd részletesebben az általános tanulmányi tájékoztatót, valamint a fogalomtárat.

Az ELTE BTK mesterszakjain a költségtérítés átlagos mértéke 200.000 Ft/félév

 

A kredittúlfutás fogalmát mesterszakos képzés keretén belül sem szabad elfelejtened! A szabály ugyanaz: az állam, illetve a költségtérítés a diplomához szükséges kreditmennyiség +10%-át fedezi, azaz 132 felvett kreditet. Tehát, ebbe bele kell számítani az elégtelennel záruló, valamint elhagyott kurzusok kreditértékét is!

Ahogy alapképzésben, úgy itt is tehát, a 133. felvett kredittől minden egyes kredit után 4.300 Ft-ot kell fizetned, amely összeget az abszolváláskor vetik ki rád – és befizetése előfeltétele a záróvizsgán való részvételnek!

Nyelvvizsga-követelmények

A mesterszakos diploma kézhezvételének is feltétele bizonyos nyelvvizsga-követelmények teljesítése, melyet a szakod Képzési és Kimeneti Követelményei rónak rád. Amennyiben ez nem teljesül, nem kaphatod kézhez okleveledet, de minden egyéb akadályt leküzdhetsz, legyen az abszolválás, szakdolgozat, vagy záróvizsga.

Íme, egy kivonat az ELTE BTK mesterszakjainak nyelvvizsga-követelményeiből:

Diszciplináris mesterképzési szakok

Alkalmazott nyelvészet: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Amerikanisztika: az angol kivételével legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Anglisztika: az angol kivételével legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Arabisztika: angol, német, francia vagy orosz nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Assziriológia: angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Bolgár nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Cseh nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Egyiptológia: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga angol, német, francia vagy orosz nyelvből, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Elméleti nyelvészet: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Esztétika: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Filmtudomány: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Filozófia: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Finnugrisztika: legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Fordító és tolmács: egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány.

Francia nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Hebraisztika: angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Horvát nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Indológia: angol nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Informatikus könyvtáros: egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, és egy államilag elismert, alapfokú (B1), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Iranisztika: angol, német, francia vagy orosz nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Irodalom- és kultúratudomány: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Japanológia: angol nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Klasszika-filológia: angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Kommunikáció- és médiatudomány: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Koreanisztika: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Lengyel nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Levéltár: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Magyar nyelv és irodalom: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Mongolisztika: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány.

Művészettörténet: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány. Középkori művészet és újkori művészet szakirányon a latin nyelvből tett záróvizsga a nyelvi követelmények teljesítését igazolja.

Néderlandisztika: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Német nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Néprajz: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Olasz nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Orosz nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Portugál nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Régészet: olyan élő idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos irodalma van, tett államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Román nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Sinológia: angol nyelvből tett államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány. Ha felvételkor rendelkezel ilyennel, akkor a nyelvi követelmény angol nyelvből tett államilag elismert,  felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Skandinavisztika: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Spanyol nyelv, irodalom és kultúra: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Szerb nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Szlovák nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Szlovén nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Történelem: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Történeti muzeológia: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány

Turkológia: angol, német, francia vagy orosz nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Ukrán nyelv és irodalom: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Vallástudomány: egy élő idegen nyelvből tett államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Interdiszciplináris mesterképzési szakok

Hungarológia: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Iszlám tanulmányok: angol, német, francia vagy orosz nyelvből tett államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Logika és tudományelmélet: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Reneszánsz tanulmányok: az alapfokozat megszerzéséhez szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Szemiotika: egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga, vagy az alapfokozathoz szükséges melletti második államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány.

Ruszisztika: orosz és angol vagy német nyelvből tett államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb bizonyítvány (tehát két nyelvvizsga kell!).

Szakzárás

A mesterszakos diplomaszerzés lépései megegyeznek az alapképzésével: szükséges az abszolutórium, a szakdolgozat leadása (melynek címét előzőleg be kell jelenteni), valamint a záróvizsga letétele.

Az abszolutórium kiállítására akkor van lehetőséged, ha teljesítetted a szükséges 120 kreditet, és minden egyes kötelező tanegységedet is. Szokás szerint, az abszolválást követő első záróvizsga-időszak végén szűnik meg hallgatói jogviszonyod.

A szakdolgozat címét a Tanulmányi Hivatal által biztosított formanyomtatványon kell bejelentened, témavezetőt választanod kötelező. A címbejelentés, és azon záróvizsga-időszak kezdete között, amelyben először van lehetőséged megpróbálni a vizsgát, legalább 6 hónapnak el kell telnie.

Amennyiben módosítani szeretnéd a már bejelentett címet, természetesen erre is van lehetőséged, de ebben az esetben legalább 4 hónapnak el kell telnie azon záróvizsga-időszakig, amelyben először megpróbálhatod a vizsgát.

A szakdolgozat címbejelentéséhez, annak módosításához továbbra sincs szükség hallgatói jogviszonyra, ezért az abszolutórium kiállítása után is intézheted ezeket.

A szakdolgozat formai és tartalmi követelményeiről információkat találsz a szakod tanegységlistájában, amennyiben ott nem találsz választ a kérdésedre, érdemes konzultálni a témavezetőddel!

 

Záróvizsgára abban a félévben kell jelentkezned, amelyben ezt le kívánod tenni – természetesen a szakdolgozat címbejelentésével kapcsolatos feltételek teljesülése mellett. A záróvizsga tartalmáról segédanyagokat találsz szakod tanegységlistájában. A kitűzött záróvizsga-időpontokról a Tanulmányi Hivatal az ETR Hirdetőtáblák opciója alatt tájékoztat.

 

Az oklevél érdemjegyét a szakért felelős oktatási szervezeti egység véleménye figyelembevételével az ELTE BTK Kari Tanácsa állapítja meg – ezeket az információkat a szintén tartalmazzák a tanegységlisták.