Ide egy általános tanulmányi tájékoztató jön, amint elkészülünk vele. Türelmeteket köszönjük!

 

Jogszabályok

Összeállítottunk egy listát a felsőoktatás jogszabályi hátteréről, valamint az Egyetem és Kar hallgatói szempontból legjelentősebb belső szabályairól. Az egyes törvények, rendeletek és szabályzatok mellé rövid leírást is mellékeltünk, annak érdekében, hogy minél hamarabb megtaláld, amit keresel.

Ha esetleg nem boldogulnál, vagy nem lenne világos, mit akartak a jog- vagy szabályzatalkotók, amikor egy-egy mondatot papírra vetettek, keresd bátran a HÖK Tanulmányi Bizottságát, akik bármikor szívesen segítenek egy-egy rendelkezés értelmezésében!

 

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

A 2005. évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény az egész felsőoktatás alapja. E törvény fekteti le a felsőoktatás szerkezetének és képzési rendszerének alapjait. Meghatározza a hallgatók egyéni és kollektív jogait valamint kötelességeit, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók, valamint nem oktató-kutató dolgozók jogait és kötelezettségeit. A Magyarország által ratifikált Bolognai Chartával összhangban bevezeti az országban a több ciklusú képzési rendszert, és meghatározza a felsőoktatás finanszírozásának alapvető elveit. Definiálja, hogy az ismétlődő feladatok között melyeket kell az államnak, a kormánynak, az ágazati irányításnak, vagy éppen a felsőoktatási intézménynek végrehajtani. Lefekteti az alapjait a tanulmányi teljesítmények mérésének.

Rendelkezik arról, hogy melyek az államilag fenntartott, valamint melyek az államilag elismert, magán illetve egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények.

17/2005. (II. 8.) Kormányrendelet a diákigazolványról

E kormányrendelet a közoktatási, valamint a felsőoktatási törvény rendelkezéseivel összhangban definiálja a diákigazolványra jogosultak körét, annak felhasználási módját, és az igazolvány pontos (fizikai) formáját. Meghatározza, mely adatoknak kell szerepelniük az igazolványon. Leírja a diákigazolvány igénylésének és kiállításának lépéseit, és meghatározza azon intézményeket, szervezeti egységeket, amelyek e folyamatban részt vesznek – természetesen feladataikkal együtt. Rendelkezik az igazolvány díjáról, az érvényesítés folyamatáról (mind a köz- és a felsőoktatás tekintetében is). Ezen felül meghatározza, milyen körülmények között vonható vissza egy igazolvány.

289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről

Rendelkezik az új, osztott képzési rend szerinti alap- és mesterképzési szakok definíciójáról: meghatározza, hogy milyen adatokat és információkat kell tartalmaznia egy-egy alap-, vagy mesterszak Képzési és Kimeneti Követelményeinek.

Meghatározza egy új szak indításának jogi feltételeit, valamint az eljárás rendjét – azt, hogy egy szakindítási anyagban milyen információknak kell megjelennie. Ezzel párhuzamosan rendelkezik a tanári mesterszak ugyane vonatkozásairól.

Mellékleteiben felsorolja a Magyarországon akkreditált alap- és mesterképzési, valamint egységes, osztatlan képzésű szakokat, valamint hozzárendeli az abszolutóriumhoz teljesítendő krediteket – a gyakorlatigényes szakok külön megjelölésével.

A tanári mesterszak esetében meghatározza, melyek az első, és melyek a csak másodikként választható szakterületi modulok.

Megfelelteti egymásnak a régi rendszerű, osztatlan képzés és az új, osztott képzés szakjait (azon felsőoktatási intézmények megjelölésével, amelyek szakindítási engedélyt kaptak a régi képzés szakjaira).

79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A felsőoktatási törvény részletesen ki nem fejtett pontjainak definiálását, rendelkezéseit tartalmazza. Így, rendelkezik a felsőfokú szakképzések rendjéről, a felsőoktatási intézmény, alap- és mesterképzési szakok létesítésének minimális feltételeiről. Rendelkezéseket tartalmaz a felsőoktatási intézmények iratkezelési eljárásaival kapcsolatban, valamint a kötelezően használt nyomtatványokról. A felsőoktatási törvénnyel összhangban definiálja azon előnyben részesítési követelményeket, amelyeket a felvételi eljárás, valamint a felsőoktatásban folyó képzés során figyelembe kell venni. Meghatározza a kreditrendszerű képzés általános szabályait, és a kreditek intézményi nyilvántartásának rendjét. Ezen felül rendelkezik a felsőoktatási törvényben meghatározottakon túl a Felsőoktatási Információs Rendszerben (röviden: FIR) tárolandó adatok, információk körét.

Rendelkezik az Országos Kredittanács működési rendjéről, valamint bizonyos tudományterületek irányításával kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.

237/2006. (XI. 27.) Kormányrendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

Meghatározza a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban közzéteendő adatok és információk, rendelkezések körét, valamint definiálja az egyetemek és főiskolák felvételi eljárásainak általános szabályait. Lefekteti a jelentkezések formai követelményeit – mind papír alapú, mind elektronikus formában, ezen felül rendelkezik a jelentkezések központi nyilvántartásának rendjéről.

Ami a legfontosabb: meghatározza a pontszámítás rendjét mind alap-, mester-, és egységes, osztatlan képzések esetében, valamint felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések esetében. Az alapképzés, egységes osztatlan képzés és felsőfokú szakképzés esetében rendelkezik az odaítélhető pontszámok jogcímeiről is. Meghatározza azon előnyben részesítési jogcímeket, melyeket a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe kell venni.

Rendelkezik a jelentkezések rangsorolásának rendjéről, valamint a felvételi döntések jelentkezőkkel való közlésének szabályairól. Meghatározza a felvételi eljárás során felmerülő eljárási díjak jogcímeit, és ezek összegét.

Mellékleteiben meghatározza azon szakokat, ahol egészségügyi, vagy pályaalkalmassági vizsgálatot szervezhetnek az intézmények, illetve azon szakokat, ahol gyakorlati vizsgát lehet szervezni. Ezen felül meghatározza, mely OKJ-s képzések mely képzési területhez tartozó szakokon érhetnek a jelentkezés során pontot, illetve rendelkezik a felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyakról.

51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről

Meghatározza, hogy a felsőoktatási intézmény milyen jogcímeken, milyen feltételek mellett kérhet külön díjat különböző szolgáltatásokért cserébe – mind államilag támogatott, mind költségtérítéses képzésben. Megadja a fizetési kötelezettség alóli mentesség, kedvezmény, vagy részletfizetési lehetőség biztosításának szabályait.

Meghatározza a különböző, állami költségvetés terhére biztosított juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a teljesítmény alapú ösztöndíjak (tanulmányi, köztársasági és doktorandusz ösztöndíj), valamint a rászorultsági alapon adható juttatások (pl. alaptámogatás, szociális támogatás, Bursa Hungarica ösztöndíj) alapvető feltételeit. Rendelkezik a pályázók szociális helyzete megállapításának rendjéről, valamint a kollégiumi elhelyezés szabályairól.

Definiálja azon hallgatói kört, amely a normatív támogatás számításánál figyelembe vehető, valamint rendelkezik a finanszírozási formák közötti átsorolás általános szabályairól.

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 

Mesterképzés |  Alapképzés | Tanári mesterszak

Ez az oktatási miniszteri rendelet mellékleteiben meghatározza a felsőoktatásban indítható alap- és mesterképzési szakok Képzési és Kimeneti Követelményeit (röviden: KKK).

A KKK-ban az alábbi információk találhatók meg: a szak megnevezése magyar és angol nyelven; a megszerezhető végzettség oklevélben szereplő megjelölése, a szakirányok, valamint, hogy az adott szak mely képzési területhez és ághoz tartozik.

Ezen felül meghatározza a szak képzési idejét, az oklevél megszerzéséhez (pontosabban az abszolutóriumhoz) szükséges kreditek számát, és ezek pontosabb elosztását, pl. a képzési ág közös kurzusaihoz, vagy szakirányokhoz rendelhető kreditek számát, a differenciált szakmai ismeretek (minorok, specializációk) kreditszámát, valamint a szabadon felhasználható krediteket.

Rendelkezik az adott szak képzési céljáról, az elsajátítandó kompetenciákról, valamint a végzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök illetve a szakirányok kreditszámáról, és azok tartalmáról.

Gyakorlatigényes szakok esetében meghatározza az összefüggő szakmai gyakorlat tartalmát, valamint a hozzá rendelhető kreditmennyiséget, ezen felül az oklevél megszerzéséhez támasztott minimális idegennyelvi követelményeket.

ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete – Hallgatói Követelményrendszer

2. melléklet | 3. melléklet | 4. melléklet

A Hallgatói Követelményrendszer (röviden: HKR) a felsőoktatást szabályozó joganyag alapján készült belső egyetemi szabályzat, amely olyan kérdésekben határoz, amelyet a jogszabályok az Egyetem hatáskörébe utalnak, vagy nem zárnak ki egyértelműen, így a felsőoktatás autonomikus jellege miatt saját szabály alkotható a kérdésre.

Három főbb részét különböztetjük meg, az általános részt, a kari különös részeket, és a mellékleteket.

 

Az általános rész minden fontosabb kérdésről rendelkezik a hallgatói jogviszony létrejöttének folyamatától egészen a szakzárás lépéseiig. Definiálja a képzés pontosabb szerkezetét (tanegységek, kurzusok), a különböző tehetséggondozási formákat.

Meghatározza a tanulmányok jogi kereteit, a hallgatói jogviszony létrejöttével, szünetelésével, és végével kapcsolatos eljárásrendeket, valamint feltételeket, rendelkezik arról, hogy a hallgatókkal és képzéssel kapcsolatos adminisztratív teendőkben mely szervezeti egységnek milyen feladata van.

Kötelezettségeket és jogokat fogalmaz meg mind hallgatók (pl. bejelentési kötelezettség, valamint egyéni tanulmányi rend összeállításának lehetősége), mind oktatók felé (az osztályozás, valamint kurzusok tartása, és talán a legfontosabb, a kurzusok és vizsgák szervezésével kapcsolatos szabályok, határidők). Meghatározza a kurzusfelvétel és vizsgára jelentkezés folyamatát, szakaszait, az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

Rendelkezik a tanulmányok befejezésének minden lépéséről: szakdolgozat címének bejelentése, leadása, abszolutórium és záróvizsga, valamint az oklevél értékelése.

Lefekteti az egyetemen belüli hallgatói juttatások és szolgáltatások rendszerét, valamint az azokhoz való hozzáférés feltételeit. Ugyanígy rendelkezik a kivetések feltételeiről, befizetések rendjéről, valamint a méltányosság lehetőségéről.

Külön fejezetben foglalkozik a hallgatói ügyekben első és másodfokon eljáró és döntő szervezetekről, a hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről.

Rendelkezik a speciális szükségletű hallgatóknak nyújtható kedvezményekről, és ezek igénybevételének feltételeiről.

 

A kari különös részek általában az általános részben foglalt paragrafusokra való hivatkozással tovább pontosítják az adott kérdéseket, abban az esetben, amennyiben az általános rész tág keretek között rendez egy kérdést (ilyen pl., hogy egy kötelező tárgy hányadik sikertelen teljesítése után bocsájtható el egy hallgató, hány vizsgaalkalom lehet egy félévben, stb.), vagy nem rendelkezik egyáltalán (pl. a tanulmányi ösztöndíj számításának szabályai).

 

A mellékletek fontos kiegészítéseket jelenthetnek bizonyos kérdésekben:

A 2. számú melléklet segít a szociális támogatások iránti kérelmek elbírálásában, ebben található, hogy az Egyetem hogyan határozza meg a hallgatók szociális helyzetét, valamint a különböző körülmények igazolásának rendjét.

A 3. számú melléklet határozza meg az átsorolás során használt hallgatói csoportokat, azaz, hogy mely körökben veszik figyelembe az államilag támogatott hallgatók maximálisan 15%-ig terjedő átsorolhatósága.

A 4. számú melléklet, az ELTE felvételi szabályzata határozza meg, hogy a felvételik belső adminisztrációjában, és a felvételivel kapcsolatos döntésekben mely szervezeti egységek, vagy testületek működnek közre. Ezen felül lefekteti a mesterképzési szakok felvételi eljárása során használandó pontrendszert.